Skip to content Skip to left sidebar Skip to right sidebar Skip to footer

Hírek

Farkasok a Hegyközben

“Nem félünk a farkastól, nem bánt az, csak megkóstol” tartja a régi mondás. Sokakban felmerülhet azonban a kérdés, mióta Magyarországon is megjelentek ezek a ragadozók, hogy tényleg nem kell félnünk? Kit, vagy inkább mit kóstolnak meg igazából a farkasok? Hogyan tudunk békében együtt élni velük? Rengeteg a kérdés, lássunk hát néhányra a választ.

A Hegyközben újra megjelentek a farkasok. Ez már nem kérdés, hanem tény. Azonban ez a tény rendkívül sok kérdést vet fel, és sajnos problémákat is okoz. Horváth Jenő gazdálkodó, Füzér polgármestere első kézből szerzett tapasztalatokat arról, hogy a nagyragadozók visszatértek.”2019-ben a saját bőrömön is tapasztaltam, hogy bizony a térségben élnek farkasok: felfalták ugyanis az egyik borjúmat, amiért nem kaptam, és nem is kaphatok kártalanítást. Ám ez a probléma nem csak engem érint, hanem a térségben sokakat, sőt a vadállományban is komoly károkat okoznak ezek a ragadozók. Szeretném elérni, hogy a közeljövőben, ahogy a szomszédos Szlovákiában, úgy nálunk is szabályozva legyen a farkaspopuláció. Ehhez első sorban komoly monitorozásra lenne szükség, hogy felmérhessük, pontosan mekkora a falka, merre járnak, mit esznek. Amennyiben elér egy bizonyos számot a falka nagysága, akkor legyenek olyan vadászok, akik jogosultak lépéseket tenni” – magyarázta Horváth Jenő, aki a lakosságot nyugalomra inti. “Ugyan a farkasok ügyével nagyon is foglalkozni kell, de azt azért leszögezhetjük, hogy nem az emberélet védelmében. A farkas embert nem eszik, csak a mesében” – tette hozzá a polgármester. Hasonlóképpen vélekedik Buday Péter az Északerdő Zrt. Hegyközi Erdészeti Igazgatóságának vezetője is. A szakember alátámasztotta, a farkasok nagy eséllyel csak a Piroska és a farkasban támadnak emberre, más módon viszont hazánkban is tesznek azért, hogy negatív megítélésük megmaradjon.”Farkasok korábban is előfordultak hazánkban, a szlovák hegyekből jöttek át prédát keresni, akkoriban azonban nem telepedtek meg. A feljegyzések szerint 1985-ben ejtették el Magyarországon az utolsó egyedet, akkoriban még külön engedéllyel elejthető volt, mára azonban ez szigorúan tilos, ugyanis fokozottan védett nagyragadozóról beszélünk. Az a vadász, aki akár véletlenül is elejt egy farkast, nem csak a fegyverét veszítheti el, de akár börtönbe is kerülhet. 2013 körül kezdtük el a Hegyközben felfedezni a nagyobb “kutyanyomokat”, amelyről aztán 2014-15-ben az egyre több nyom és a predáció nyomán biztosan állíthattuk, hogy farkasról van szó. A mai napig vitatott, hogyan kerültek a Zemplénbe. Jelenlétük azonban a vadászatra jogosultaknak nagyon komoly károkat okoz. A muflonállományt pár éven belül szisztematikusan levadásszák és kipusztítják. Könnyű préda számukra ez az állat, hiszen nyájban él, viszonylag kistestű és hangos. A térségben jelenleg már alig él muflon. A következő táplálkozási lehetősége a vaddisznó lenne, de jelenleg a sertéspestis miatt ennek populációja mélyponton van, őz pedig sajnos nem nagyon van a belső Zemplénben, így maradt a gímszarvas, amelynek állományán az elmúlt években már látszik is a predáció. A kisebb prédákat szőröstől-bőröstől megették a farkasok, a nagyobb testűek esetében azért van maradék, amellyel találkozhatunk az erdőt járva. Sajnos azt is egyre több helyről halljuk, hogy haszonállatot támad meg a farkas, ez ellen nem tehetünk mást, mint azt, hogy védekezünk, villanypásztorral, kutyákkal. Nagyon jó kezdeményezés például a KUVASZ-Őr nagyragadozó védelmi program” – magyarázta a szakember. “A farkasok jelenléte az erdőgazdálkodás és a mezőgazdaság szempontjából szerencsésnek mondható, hiszen azzal, hogy a növényevők populációja lecsökken, jelentősen mérséklődik a vadkár kockázata is, azonban vadgazdálkodási szempontból nem örülhetünk ennyire, hiszen a muflon eddig komoly árbevételt generált, ami ezzel kiesik. Járulékos kár szintén, hogy a hiúz populáció is nagyon megritkult, a farkasok nem kímélik a riválisaikat sem, ráadásul így a kisebb testű ragadozóknak nem marad elegendő élelem” – tette hozzá Buday.

Füzérradvány újra indul a Nemzeti Vágtán!

Füzérradvány újra megmutatja magát az egész országnak! A település idén is indul a Nemzeti Vágtán, a falu lovasa ismét Sipos Imre színművész lesz majd. 2020-ban október 10-11-én rendezik a Nemzeti Vágtát, a budapesti Hősök Terén. Gőz László, a verseny technikai igazgatója elmondta, idén kísérő rendezvények nélkül, és zárt kapuk mögött várják a versenyzőket, de a Vágta lebonyolítása semmiben nem tér majd el a korábbi években megszokottól. Évek óta ezrek nézik szájtátva hogyan száguldanak a lovak és lovasok a Nemzeti Vágta pályáján.

Gőz László technikai igazgató beszámolója szerint a kialakult vírushelyzet miatt kicsit másként, de idén is megrendezik az ikonikus eseményt.

“Idén ugyanolyan lesz a Vágta mint mindig, de sajnos a kialakult vírushelyzet miatt elmarad az Országkonyha, és nem lesz közönség sem, zárt kapus verseny vár ránk. A pálya maga, és az összes rajta zajló program azonban semmiben nem tér majd el a korábbi években tapasztaltaktól. A Duna TV közvetíti majd az eseményt, így mindenki nyomon követheti a versenyt. Még egy apró különbség, hogy az utóbbi években a Nemzeti Vágtát 16 elővágta előzte meg, idén 8 településen rendeztünk ilyen futamot, de ennyi alkalomból is összejött a szokásos 72 lovas, 72 település nevében. Ugyan lelátó nem lesz, de nem akartuk kihagyni a rendezvényt, hiszen az idei futamra már tavaly októberben elkezdték a felkészülést a lovasok, akik a televízióban és az applikáción keresztül néző érdeklődőknek biztosan rengeteg izgalmas percet okoznak majd” – magyarázta Gőz László a 3993.hu-nak.

Sipos Imre színművész és Fokos kicsilány nevű lova képviselik 2020-ban is Füzérradványt a Nemzeti Vágtán.

“Idén még jobban sikerült a ló felkészítése, úgyhogy nagy reményekkel indulunk a futamon. Azt azonban a laikusok nem igazán tudják, hogy itt tizedmásodperceken múlik minden: egy másodperc egy lóhosszt jelent” – magyarázta Sipos, aki azt is hozzátette, Füzérradvány színeiben indulni igazán nagy öröm számára, hiszen az utóbbi időben valóban a szívéhez nőtt ez a település. “Idén is jártunk már Füzérradványban, ott ünnepeltük a házassági évfordulónkat a feleségemmel. Ez a település egy igazi ékszerdoboz, a Zemplén amúgy is közel áll a szívemhez, biztos vagyok benne, hogy amint elkészül a kastély, újra visszatérünk ide. A település kulturális életében is szívesen részt vennék, akár színészként, akár úgy is, hogy a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház művészeti igazgatójaként megkeressek valamilyen együttműködési lehetőséggel színházunk és Füzérradvány között” – tette hozzá a színész.

(vissza)3993.hu © 2021Az oldalt a Webnode működteti

Bemutatták Pandák Pál könyvét

Kulturális mérföldkő tanúi lehetnek Füzérradvány lakosai. Pandák Pál, a Magyar Kultúra lovagja Égbekiáltó gyökerek címmel írt verses kötetét nemrég mutatták be Füzérradvány után Püspökladányban is, hatalmas sikerrel. Az Égbekiáltó gyökerek köztéri alkotás már négy éve kápráztatja el Füzérradvány lakosságát és az idelátogató turistákat is.

Az alkotás – melynek alapanyagát egy, a Károlyi kastély parkjában kidőlt tölgyfa szolgáltatta -, látható a kötet címlapján, és az ehhez kapcsolódó vers is olvasható a könyvben.

“Az Égbekiáltó gyökerek alkotást a Falvak Kultúrájáért Alapítvány támogatta, ez ihlette a száz oldalas könyvet, amelyben többnyire versek olvashatóak, hat témakörben. Az egész kötetet áthatja a természeti iránti elkötelezettség. Egyfajta életrajz, versbe foglalva: barátokhoz írt levelek, visszaemlékezések találhatóak benne. A könyvet Füzérradvány után szeptember közepén Püspökladányban is bemutatták, és legnagyobb örömömre nagy érdeklődés övezte ott is” – magyarázta a szerző. Pandák Pál azt is örömmel fogadta, hogy Füzérradvány idén újra megméretteti magát a Nemzeti Vágtán.

“Tavaly indult a településünk először a Vágtán. Ezt azért tartottam akkor és tartom most is rendkívül fontosnak, mert az elmúlt időszakban a faluban elindult többféle turisztikai kezdeményezés, és azt gondolom, hogy ez egy remek lehetőség arra, hogy az emberek megismerjék ennek a fantasztikus helynek a nevét, találkozzanak különleges értékeinkkel. Szurkolok Sipos Imrének, hiszen korábban a szomszédos település, Füzér meg is nyerte a Vágtát, ki tudja, talán sikerül megismételni ezt a bravúrt. Ez egy patinás, értékes dolog” – tette hozzá Pandák Pál.

Az Égbekiáltó gyökerek kötet egyelőre kereskedelmi forgalomba nem került, de Pandák Pálnál megrendelhető

(vissza)

Interjú gróf Károlyi Lászlóval

2020.05.01.

Füzérradvány is biztosan kapna egy fejezetet, ha valaki úgy döntene, hogy könyvet ír gróf Károlyi László kalandos életéről. A gróf úr az ősrégi főnemesi nagykárolyi gróf Károlyi család sarja. 1944-ben szüleivel együtt Fótról Bécsbe menekült. Svájcban tanult, Peruban kávéültetvényt vezetett, Londonban és Afrikában is élt. Ötven év telt el, mire hazatért, s a mai napig szívesen tölti idejét feleségével Erzsébettel Füzérradványban. A gróf úr jelenleg a fóti kastélyban tartózkodik, de biztos benne, hogy hamarosan újra élvezheti a Zemplén gyönyörű tájait.

– Milyen emlékek kötik Füzérradványhoz?
Nagyapám rengeteg időt töltött itt, de gyermekkoromban magam is sok nyári hónapon voltam Füzérradványban, télen pedig a közeli Kőkapun és Lászlótanyán. Napjainkban a kastély már nem a miénk, ezért, ha ide látogatunk, egy villában töltjük az időnket, a kastély közelében. 

– Mit szól a kastély felújításához?
Sajnos még személyesen nem láttam, hogy alakulnak a munkálatok, de igyekszünk tanácsokkal ellátni azokat, akik a felújításon dolgoznak. Próbáljuk elmondani, hogy annak idején milyen volt a kastély. 

– Félelmetes, veszélyes helyzetben van jelenleg a világ, ön azonban átélt már nehéz időket korábban. Ezek fényében hogy éli meg mostanában a mindennapokat?
12 éves koromban el kellett hagynunk az országot, menekültté váltunk, ötven év után tértem végleg vissza. Most is, és akkor is úgy gondoltam, és ezt üzenném mindenkinek Füzérradványban és az egész országban: nem szabad feladni! Mi magyarok vagyunk, nem adjuk fel! 

– Láthatjuk még önt Füzérradványban?
Természetesen! Amikor lehet, mi már megyünk is oda! Ugyan jelenleg betegeskedem, de nem adom fel! Fogok még vadászni és lovagolni Füzérradványban!