Skip to content Skip to left sidebar Skip to right sidebar Skip to footer

Month: May 2020

Interjú gróf Károlyi Lászlóval

2020.05.01.

Füzérradvány is biztosan kapna egy fejezetet, ha valaki úgy döntene, hogy könyvet ír gróf Károlyi László kalandos életéről. A gróf úr az ősrégi főnemesi nagykárolyi gróf Károlyi család sarja. 1944-ben szüleivel együtt Fótról Bécsbe menekült. Svájcban tanult, Peruban kávéültetvényt vezetett, Londonban és Afrikában is élt. Ötven év telt el, mire hazatért, s a mai napig szívesen tölti idejét feleségével Erzsébettel Füzérradványban. A gróf úr jelenleg a fóti kastélyban tartózkodik, de biztos benne, hogy hamarosan újra élvezheti a Zemplén gyönyörű tájait.

– Milyen emlékek kötik Füzérradványhoz?
Nagyapám rengeteg időt töltött itt, de gyermekkoromban magam is sok nyári hónapon voltam Füzérradványban, télen pedig a közeli Kőkapun és Lászlótanyán. Napjainkban a kastély már nem a miénk, ezért, ha ide látogatunk, egy villában töltjük az időnket, a kastély közelében. 

– Mit szól a kastély felújításához?
Sajnos még személyesen nem láttam, hogy alakulnak a munkálatok, de igyekszünk tanácsokkal ellátni azokat, akik a felújításon dolgoznak. Próbáljuk elmondani, hogy annak idején milyen volt a kastély. 

– Félelmetes, veszélyes helyzetben van jelenleg a világ, ön azonban átélt már nehéz időket korábban. Ezek fényében hogy éli meg mostanában a mindennapokat?
12 éves koromban el kellett hagynunk az országot, menekültté váltunk, ötven év után tértem végleg vissza. Most is, és akkor is úgy gondoltam, és ezt üzenném mindenkinek Füzérradványban és az egész országban: nem szabad feladni! Mi magyarok vagyunk, nem adjuk fel! 

– Láthatjuk még önt Füzérradványban?
Természetesen! Amikor lehet, mi már megyünk is oda! Ugyan jelenleg betegeskedem, de nem adom fel! Fogok még vadászni és lovagolni Füzérradványban!